Helyi időjárás

Mi szedjük! - Hol? Amit az Élővíz-csatornáról tudni lehet

Feltöltés alatt...

„A mesterségesen létesített Élővíz-csatorna medrét a békéscsabaiak 1770-ben kezdték el ásni. A cél a belvizek lecsapolása, a település bekapcsolása a Körösök vízrendszerébe, s ezzel egy Gyula-Békéscsaba közötti vízi út megteremtése volt. A XVIII. század végén megindult vízi szállítás lehetőséget adott arra, hogy a Partiumból a fejlődő város épít­kezéseihez rönkfát szállíthassanak az olcsó vízi úton. Ma már csak belvízelvezető szerepe maradt fenn a csatornának. A város a vízfolyás Veszelytől Sikonyig tartó 14 kilométer hosszú szakaszát helyezte védelem alá. A csatorna vízterében fajgazdag mocsári növényzet él. Partján hangulatos nádasok, apró rétek, ligetek alakultak ki. A tiszta vízben megtalálható a védett tompa folyami kagyló. A terület kiváló kutatója, Réthy Zsigmond 9 hal-, 6 kétéltű-, 3 hüllő-, 73 madár- és 18 emlősfaj előfordulását jegyezte föl a csatorna vízterében és partszegélyében. Kiemelt értéket jelent az erős vidrapopuláció.”

Forrás: A Marostól a Sárrétig: A Körösvidék természeti értékei / Rakonczay Zoltán (szerk.). – Mezőgazda Kiadó, 2006.


Az Élővíz-csatorna története és vízgazdálkodási szerepe

 
Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítást elősegítő, általában a belvíz levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula és Békés között. Egy része, a Fehér-körös egykori ágának szakasza természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, békéscsabai mesterséges, emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna.
A városi szakasz 1777-ben készült el a békéscsabai polgárok közhasznú munkájának eredményeképpen.
 
A csatorna eredetileg tutajozó csatornának készült, melyen az Erdélyi-Szigethegységből úsztatták le a kitermelt fát, mivel a török harcok után nagy fahiány jellemezte Békéscsabát és környékét. Később mederkotrással, szivattyúk üzembe helyezésével alakították át belvíz elvezetésére alkalmas csatornává.Emellett gazdasági szerepe is volt, a környékbeliek számos vízimalmot is üzemelt rajta.
 
Az ezredfordulóra legtöbb szerepét elvesztette elhanyagoltsága miatt, a mederkotrások elmaradása után eliszaposodott, koszos lett vize. Emiatt már csak a belvíz elvezetését tudta ellátni.
 
2008-ban egy Uniós pályázat keretein belül úgynevezett vízpótló szivornyát állítottak üzembe, Békésen kis teljesítményű stabil szivattyú, míg a csatorna torkolati szakaszán egy, az uszadék folyamatos kiemelését végző szerkezet került telepítésre.
 
Ezenkívül csónaklerakó és uszadék-letermelő helyek is kialakításra kerültek. A meder rendben tartása mellet 2008-tól kezdve egy korszerű nádvágó hajó a vízi növényvilágot is karban tartja.
 

Az Élővíz csatorna békéscsabai szakasza

Az Élővíz csatorna belvárosi szakaszának partmentén parkosított zöldövezet terül el, amely mentén haladva a békéscsabai Szoborsétányt, a csodálatos Széchenyi-ligetet vagy az Árpád fürdő impozáns épületét csodálhatjuk meg. Kellemes hangulata és természetközelsége miatt a csabaiak egyik legkedvesebb helye, ahol kipihenhetik a munka fáradalmait egy nehéz hét után.

 Forrás: http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/kirandulas/Eloviz-csatorna.html

További információk az Élővíz-csatornáról az alábbi weboldalakon:

www.bekescsaba.hu

 

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Facebook

Ki van online?

Oldalainkat 83 vendég és 0 tag böngészi