Helyi időjárás

Mi szedjük! - Mit? Amit a kagylótutajról tudni lehet

 

Szakirodalmi forrás:
Úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes L.) / Danyik Tibor-Vidéki Róbert (In. Inváziós növényfajok Magyarországon / Szerk. Csiszár Ágnes; Sopron : Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2012., 309 p.)

Angol név: tropical duckweed, water lettuce; német név: Wassersalat

Taxonómia:

Az Araceae (kontyvirágfélék) család Pistia nemzetségében egyetlen faj, az úszó kagylótutaj (Pistia tratiotes L.) található. Pistia néven ugyan számos taxon leírásra került, ennek ellenére egyetlen, morfológiailag alakgazdag fajnak tekinthető. A faj Dél-Amerikában őshonos, de ma már a világ valamennyi trópusi és szubtrópusi területén megtalálható.
A nemzetség neve a görög eredetű „pistos”, azaz „iható” szóból származik, ami utal a faj vízinövény jellegére. A lebegő életmódjából és a fésűkagylóra emlékeztető leveleiből ered a magyar neve.

Morfológia:

Víz felszínén úszó, lebegő évelő vízinövény. Bojtos gyökérzete 10–20 cm mélyre hatol a vízben sűrű függönyt alkotva. Barna színű gyökerei a tőrózsa aljáról erednek. Levelei a víz felszínén tőlevélrózsát alkotnak, melynek átmérője 5–20 cm. A levelek visszás tojásdadok, tövüknél ék alakban keskenyednek, oldaluk ép, végük hullámos szélű, a csúcsa lehet kicsípett, mindkét oldala matt és bársonyosan szőrös, a fonáka szürkés, míg a színe világoszöld színű, szélessége 5 –9 cm, és 7–12 cm hosszú. A párhuzamosan futó erek a levéllemezbe süllyedve hozzák létre a levél hullámos felszínét.
A virágok a tőrózsa közepében fejlődnek. Egy tőrózsán egyszerre 2–3 virág is lehet. A virágot 2–4 cm hosszú szőrös keskeny zöldes buroklevél vesz körül. A torzsát alul 1 termős és 3–6 porzós kétivarú virág alkotja, amelyek alig észrevehetőek, 2–4 mm nagyságúak.
A termés zöldes bogyó, később megbarnul.

Életciklus, életmenet:

A kagylótutaj szaporodása vegetatív módon és magról történik. Vegetatív reprodukciója során az anyanövény egy bizonyos méretet elérve hajtásokat fejleszt, melyek végén új növények fejlődnek. A vegetatív úton keletkezett egyedek is tovább szaporodnak. A folyamatos vegetatív reprodukció lehetővé teszi a növény számára, hogy rövid idő alatt egy egész vízfelületet beborítson az érintkező rozettái összefüggő szőnyegével. A faj nem képez a család többi tagjához képest vegetatív kitartóképletet, a hideg időszak vagy a szárazság beköszöntével elpusztul. Magyarországon, több helyen is megfigyelték virágzását és termésérését. 

Elterjedési terület:

A kagylótutaj Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi folyó és állóvizeiben honos. A világ szinte valamennyi országába behurcolták, mint dísznövényt, több országban annyira elterjedt, hogy ott veszélyes gyomnak számit, mint pl. az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Puerto Rico. Egyes országokban megtelepedett, de természetvédelmi státusza még nem tisztázott, mint pl. Kambodzsa, Kína, Francia Polinézia, Guam, Indonézia, Malajzia, Szolomon-szigetek, Thaiföld, Vietnam, Új-Kaledónia.

Hazai előfordulás: 

A kagylótutaj első hazai előfordulásának adata 1966-ből, Eger strandfürdőjének melegvizes medencéiből és kifolyójából származik. Az akváriumi növénytermesztésnek köszönhetően a hazai hévizes kifolyók vizével feltöltött díszmedencékben az első regisztrált felfedezést megelőzően is valószínűleg megtalálható volt az ország néhány pontján. A hazai vizekben tömeges felszaporodására csak alkalmanként van példa, mint amilyen az „1988–89-es tömeg gradációja volt, amely egyöntetű szőnyeggel borította be Hévíz lefolyóját, a csatornarendszer és a Kis-Balaton nyílt vízfelületeknek egy részét és a Keszthelyi-öbölben Vonyarcvashegyig is eljutott. A pótlólagos intézkedések, a kimerés ellenére a növény megtelepedése a Hévízi-csatornában tartósnak, másutt szezonálisnak, vagy esetlegesnek bizonyul.”

A kagylótutaj aktuális előfordulását ábrázoló térképen látható, hogy a faj állományai lokális megjelenésűek. Hévizes kifolyókban, botanikus kertekben, strandfürdők díszmedencéiben várható rendszeres előfordulásuk. Alkalmanként, különösen meleg nyarú években a hévizes kifolyókkal kapcsolatban álló vízrendszerbe is bejutva, vagy emberi közvetítéssel az álló, vagy lassan folyó vizeiben, tavakban, holtágakban is tömegesen felszaporodhat.

 

Ökológiai igények: 

Álló, vagy lassan folyó vizekben (csatornákban), tavakban, holtágakban telepszik meg, egyes feljegyzések szerint az iszapon is megél.
22–30 °C fokos vízhőmérséklet az optimális, de elviseli a 15–35 °C közötti tartományt is. A fagytűrő képessége alacsony. Tömeges előfordulása a hazai, alkalmanként szélsőségesen hideg telek miatt nem várható. A tél beálltával uralma megszűnik, a következő évi fertőzés nem következik be, mivel nem képes átvészelni a telet.
Az enyhén savas kémhatású (6,5–7,2 közötti pH), és közepes keménységű (5–20 KH) vizet kedveli.

Természetvédelmi és gazdasági jelentőség:

A kagylótutaj alkalmi kivadulású és időszakosan tömeges előfordulású fajként viselkedik Magyarországon. A nagy tömegű lebegőhínár úszó rozettáival és dús járulékos gyökérzetével a vízoszlop felső fényben gazdag 30 cm-es rétegét foglalja el. A hatása nyomán fellépő hipo- vagy anoxiás körülmények miatt csökken a hínárközösség és vízi gerinctelenek diverzitása. Számottevően megemelheti a vízszintet, vízfolyásokban elzáródást és áradást okozhat. A sűrű hínárállomány csökkenti a vízsebességet, akadályozza a víz mezőgazdasági (öntözés, haltenyésztés, szállítás) és rekreációs (úszás, hajózás, vízisízés, horgászat stb.) célú használatát. További nemkívánatos hatás a vízfolyások és tavak feliszapolódása, romló ivóvízminőség. Kiváló élőhelyet biztosít a moszkitóknak, mely növeli a szúnyogok elleni védekezés költségeit. A gazdaságilag hasznosított vízi gerincesek (haltenyésztés) pusztulását idézheti elő. A természetvédelmi jelentőségeként megemlíthető, hogy búvóhelyet jelent a halivadékok és egyéb vízi gerinctelenek számára, valamint táplálékul szolgál néhány fitofágnak. Trópusi és szubtrópusi területeken szárazföldi állatok takarmányozására használják zöldtömegét, addig nálunk kerti tavakban és akváriumokban kedvelt dísznövény.

 

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Facebook

Ki van online?

Oldalainkat 81 vendég és 0 tag böngészi