Helyi időjárás

Receptötlet téli madáretetéshez

Igaz a tél csak nemrég kezdődött - ráadásul a hó a hétvégi esőzésnek köszönhetően elolvadt - és így a madarak még találnak szép számmal bogyókat és egyéb élő eleséget a bokrokon, de fel kell készülni a következő nagy hóra és a hosszú hetekig tartó fagyokra is. 

Így tett az egyik tagtársunk is, aki ma küldte el nekünk a saját maga által (tovább)fejlesztett madáreleség receptjét, amivel a háza udvarán vendégeskedő madaraknak kedveskedik majd idén télen. A részletes recept alapján bárki el tudja ezt készíteni, vagy kis furfanggal akár még tovább is fejlesztheti azt. Tehát lássuk Vass Gábriel írását!

Megosztom veletek a madáretető repertoárom legújabb darabját, mely leginkább a boltokban kapható madárkalácsokhoz hasonlatos, de mégis különbözik azoktól.

A madárkalács készítés neves tudománya iránt akkor kezdtem komolyabban érdeklődni, amikor nagyobb mennyiségű cinkegolyót szerettem volna vásárolni a boltban, ám megrökönyödve tapasztaltam, hogy szűkös anyagi kereteim, nem igen engedik meg az efféle luxust, melyet biztosítani kívántam a kertemben lakó ill. oda vendégül szegődő madarak számára. Kissé elkeseredve utánajártam a dolognak, és minimális anyagi ráfordítással, kis szabadidővel és kreativitással, az alábbi képeken megtekinthető finomságot sikerült elkészítenem szárnyas barátaimnak.

 

Alapanyagait tekintve, a madárkalács a következő összetevőkből áll:
Néhány szem dió, melyet a kertben szedtem, megtörtem, apróra tördeltem. Egy marék csipkebogyó, amit egy kellemes erdei séta során gyűjtöttem. Tűztövis bogyó a ház előtti bokorról. Két marék szemes kukorica. Körülbelül fél kilogrammnyi liszt. A nagyobb áruházakban kapható 3 literes téli madáreleség fele (összetevők: zab, cirok, repce, olajretek, muhar, fekete napraforgó). Lehet belemehetett volna az egész, de azt meghagytam a következő kalácsra. Továbbá tettem bele az etetőre szánt tört és szemes fekete napraforgóból ízlés szerint, és egy egészen kevés szárított almát, apróra széttépkedve. Illetve a kötőanyag, 1.5 kg marhafaggyú.

 

Az elkészítése nem igényel semmilyen előzetes tudást vagy szakértelmet. Roppantul egyszerű!
A faggyút NAGYON apró kockákra kell vágni, majd alkalmas edényben és helyen, tűzön felolvasztani. Én elkövettem azt a hibát, hogy nem vágtam túl apróra, minek következtében több mint 3 órát álltam mellette, hogy rendesen felolvadjon a faggyú.
Megjegyzés 1: az Internet különböző berkeiben elterjedt híresztelésekkel ellentétben, a faggyú, olvasztás közben egyáltalán nem büdös! Van ugyan egy kis disznóvágás fílingje az egésznek, de büdösnek abszolút nem büdös. Továbbá a használt edény is újra felhasználható, gyönyörűen elmosható.
Egy ötlet, ami akkor jutott eszembe, amikor a lábasból feszegettem ki a megkötött faggyút: megkönnyítheti a dolgunkat, ha az olvasztásra használt edényből, közvetlenül a magok beszórása előtt, átöntjük a felolvadt faggyút egy csatos tortaformába, mert abból igazán könnyen kiszedhetővé válik megszilárdulás után, így sok fejfájástól megkímélhetjük magunkat.
Megjegyzés 2: akinek esetleg nem lenne tiszta a faggyúolvasztás mikéntje, (nekem nem volt) annak elmondom, hogyan kell. Lábast a tűzre, lábasba faggyút bele, várni, néha kavargatni, tovább várni és kész. Nem kell se vizet, se olajat, se semmit beletenni. Nem kell gőz fölött olvasztani vagy ilyesmi, csak simán, egyszerűen bele és ennyi. Amikor úgy éreztem, hogy kész van, kiszedtem belőle az összesült darabokat, (marhatepertő) amiket külön fogok hálóban felkínálni a kalács mellett, beleszórtam a magokat, majd a lisztet a folyékony zsiradékba, összekevertem, és készen volt.
Mindezek után kitettem a hidegbe egy éjszakára. Reggelre meg is kötött, szépen, ahogy illik. A kész kalács, végül olyan 5 cm vastag tömbbé szilárdult meg.

Anyagköltség:
Dió - ingyen. Csipkebogyó - ingyen. Tűztövis bogyó - ingyen. Két marék kukorica - 1 kg 73 Ft nálunk a faluban, az több mint két marék :) Liszt - kb. 200 Ft. Téli madáreleség - 700 Ft. Marhafaggyú – 300 Ft.
Összesen kb. 1.300 Ft a végösszeg, de megmaradt a nagy zacskó aprómag fele, (a legdrágább tétel a listában) és ott van a maradék liszt is, amikből így új kalács készíthető, elhanyagolható anyagi ráfordítással.

A tömböt még másnap hagytam kötni, majd sötétedés után kihelyeztem két különböző helyre, egy már nem használt krumpliszsákban. A tepertőt szintén hálóba csomagoltam, rögtön háromba, és azokat is kihelyeztem három különböző pontban az udvarban. Ezen kívül egy PET palackot is beüzemeltem, a kalács lábasból való kiszedése során keletkezett apróbb morzsáknak, törmelékeknek. Így a már meglévő 2 db bolti cinkegolyóm, 3 nyersen kiakasztott, hálós disznóhájas etetőm, 1 PET palackos etetőm, 2 talajetetőm és 1 önetetővé átalakított, talpas dúcetetőm mellett, lett még 6 másik lehetőség, ahol éhségüket csillapíthatják a kertemben falatozó madárkák.
Ráadásképp szomjukat is olthatják, egy nagy méretű (kb. 55 cm-es) műanyag virágalátétből, amibe minden reggel friss, meleg vizet öntök. Ezen felül pedig, több különböző odúval is próbálom segíteni őket.
Másnap birtokba is vették az új étkeket. Örömmel falatoztak belőlük. Eddig 6 különböző madárfajt sikerül megszámlálnom az etetőkön. Reményeim szerint, ez tovább is fog még bővülni.

Ui: Fent több helyen egyes szám első személyben fogalmazok az egyszerűség kedvéért, de mindvégig, az alapanyagok gyűjtésétől kezdve, a kész kalács fára való kihelyezéséig, ott volt mellettem barátnőm, akinek hathatós segítsége nélkül, sokkal nehezebben jutottam volna végére az egésznek. Őszintén szólva, a lényegi munka nagyobb részét Ő végezte. Ezúton is hálásan köszönöm neki!

 
SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Facebook

Ki van online?

Oldalainkat 67 vendég és 0 tag böngészi